Január 9.
Szent Julián
Nemes szülők egyetlen gyermekeként sokat tanult jámborságból és tudományokból, de nagyobb örömet talált a vallásban, mint a világi életben. A Szentírást és a szent vértanúk történeteit hallgatta és olvasta. Szebóntés szűz életet választott, de szülei megházasították, szent Bazilissza lett a felesége. Bazilissza, mikor megismerte Julián szándékát a szüzesség megtartásában, ő is szüzességben kívánt maradni. A világ zajai között mindketten tiszta életet éltek, körülöttük gyülekeztek az őket istenhitben és szüzességben követő emberek. Mint férfi és női kolónia éltek az őket követő emberekkel. a Dioklecián- féle üldözéskor Bazilissza Istentől ígéretet vett ehg yájjeli látomásban, hogy neveik a szent szüzek könyvébe írva lesznek. Tartott ugyanis a megszentségtelenítéstől az üldöztetés során. Isten nemsokára elszólította a szent és szűzies életú lányokat, végül Bazilisszát is. Diokleciánusz szent Juliánt megkínoztatta, követőit otthonaikban elégettette. Julián kínoztatása alatt is Isten igéjét hirdette és számos követőre, hittel élő emberre talált.
Boldog ember, kinek Isten jó társat rendel, jó példát mutat. Nagy kegyelem a jó társ és jó példa, de csak akkor lesz számunkra igazi áldás, ha a jó példát, jó társat követjük is. Isten vezető kegyességét ismerhetjük föl benne. Akkor a szenttel szentek, az ártatlannal ártatlanok leszünk.
† Úr Isten, ki minket szent vértanuidnak évfordulati ünnepével megvigasztalsz: add kegyelmesen, hogy kiknek érdemeiben örvendezünk, példája által fölbuzdíttassunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Úgy legyen.
Január 10.
Szent Vilmos püspök
Egész életét a szeretet gyakorlásának szentelte, s mint Isten valóságos áldása állt ő hívei között.
A neversi grófok családjából származott. Kisgyermek korában anyja testvére, aki remete életet élt, vette magához és tanította Isten két fő parancsának, az Isten és emberek iránti szeretetnek gyakorlására. Fiatal korban papi pályára lépett, de fontosabbnak tartotta a félre vonult életet, így a grandmonti szerzetesek körébe lépett. III. Ince pápa 1200-ban választotta püspöknek, bár ő az egyszerű, szereteten alapuló életet tartotta fontosnak továbbra is. Elfogadta a püspöki feladatot, de a világ zajában is a lelki szegénységet tartotta szem előtt. Szerzetesi öltözékben járt, a rend böjtjeit is megtartotta, vallotta, hogy a vallási vezetőnek jó példával kell elöl járni a hívek előtt. Sokszor megemlékezett Krisztus Urunk példájáról, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon másoknak. Ezek a gondolatok adták az irányt munkájához, magán kezdte végrehajtani, amit másoktól is megkívánt. Intésekkel, kérésekkel sokakat megjavított, a megátalkodottak ellen szigort alkalmazott, ugyanakkor anyai szeretettel is segítette őket. Szegényeknek ételt, ruhaneműket adott, a rabokat a börtönben látogatta, vigasztalta. Minden hívőnek, aki a nyájába tartozott, elment a temetésére, a szegényebbeknek a temetési költségeit is állta. Ezekkel a cselekedetekkel tanított és nyitotta meg a szíveket, így a prédikációinak is igen nagy hatása volt.
A megye látogatása, az egyházi ügyek igazgatása, a szentségek kiszolgáltatása, a tanítás sok időt kívántak tőle, de nem kímélte magát. Vallotta: „Ki a gyertyatartóra tétetik, azért van ott, hogy égjen.” Szent Vilmos tanítása sokakat visszavezetett a helyes útra. A szíve tisztaságát megőrizte, a bántásokat szeretettel tűrte, meg nem torolta. Csodatételei: egy káplán elszáradt bal kezét helyreállította, két harmad és negyednapos hideglelésben szenvedőt gyógyított meg kézrátétellel, kérve őket, hogy bűneiket előbb gyónják meg, majd kérjék Istentől a gyógyulásukat.
Hideglelésben halt meg 1209-ben, akkor vette fel másodszor a püspöki ruháját, tisztelettel adózva ezzel fölszentelésének és püspöki feladatainak.
† Adjad, kérünk Mindenható Isten, hogy Szent Vilmos püspök és hitvallóinak ünnepe mind ajtatosságunkat nevelje, mind üdvünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
Január 11.
Szent Teodóziusz apát
A Szentföldi zárdák elöljárója, 423-ban született a kappadócziai Magariasszusban. Kisgyermek korától tanulta a Szentírást, fiatal korától rendszeres felolvasást tartott a templomban, mert szendesége és szemérmes illedelmessége miatt kedvelték. A Szentírásban olvasta, hogy Isten Ábrahámot kihívta hazájából, továbbá, hogy Krisztus Urunk az is mondta: Mindenki, aki elhagyja házát, családját az ő nevéért, az örök életet kapja. Ezért Szent Teodóziusz elhagyva otthonát, elzarándokolt Jeruzsálembe, hogy Istent kérje, mutasson neki utat, mi az ő feladata, hogy az üdvösséget elérhesse. Szent Íszimeon és Longiusz remete mellett töltött rövid idő alatt kitűnt erényes élete, ezért sokan látogatták meg, követték őt. Hogy a világ zajától elmenekülve elmélkedésbe merülhessen, egy szikla csúcsára ment, annak barlangjában keresett szállást. Elmélkedése cselekedetei, gondolatai, érzelmei rendezéséről nem tartott sokáig magányban, mert erénye mágnesként vonzotta hozzá követőit. A benne lévő keresztényi szeretet pedig nem engedte, hogy a tanítványokat visszautasítsa.
Rövidesen a hely szűke miatt templom, majd egy tekintélyes méretű zárda építésébe kezdett azon a helyen, ahol a kezében lévő széndarab magától meggyulladt. A zárdában különféle kézi munkával végzett mesterségekből tartották fenn magukat, befogadta a szegényeket, koldusokat, bénákat. Külön részt alakított ki az aggoknak, a betegeknek, bénáknak, külön részt az egészségeseknek. A testi és lelki ellátásban jó példával járt követői előtt.
Jó kapcsolatban volt Szent Szabbással, a szomszédos remete- gyarmat elöljárójával akivel rendszeresen tapasztalatot cseréltek, támogatták egymást tanácsaikkal és a hit megerősítésében is.
Anasztáz császár nem nézte működésüket jó szemmel. Először ajándékokkal és levéllel, majd számkivetéssel próbálta meggyőzni, hogy az embernek és ne Istennek engedelmeskedjenek.
Szent Teodóziusz nem engedelmeskedett. A császár hamarosan meghalt, így a rövid ideig tartó számkivetésből hamar szabadult. Teodoziusz élete utolsó 11 évét súlyos betegségben töltötte, 529-ben, életének 105. évében halt meg. Vidámságát, szívélyességét, szelídségét mindvégig megtartotta, a legnagyobb gondok, bajok idején sem engedte, hogy eluralkodjon rajta a harag, vagy a türelmetlenség. Csodatételei: Csuklójának érintésével gyógyította meg az emlőrákos asszonyt, szárazság esetén esőt kért és kapott Istentől, a sáskák pusztításának imádsággal vetett véget, egy búzaszemet téve az üres magtárba, reggelre a magtár megtelt gabonával.
† Krisztus Jézus, ki fölhívád tanítványaidat, hogy tanuljanak tőled, mert szelíd vagy és alázatos szívű, adjad szent malasztodat, hogy kerülvén minden türelmetlenséget és haragot, előtted kedvesek legyünk. Ámen.
Január 13.
Szent Veronika szűz
Szent Ágoston rendi apáca, aki erényességével életében igyekezett Isten szeretetében előrehaladni.
1445-ben született szegény, földművelő családban. Iskolába nem járhatott, nem tudott olvasni, vallásos apjától hallotta Isten igéjét. Napszámosként dolgozott, munkáját szerényen, hitén, Isten tanításain elmélkedve, csendesen végezte. Szent Márta apácái közé szeretett volna tartozni, de nem vették fel a rendbe, mert nem tudott olvasni. A napszámosi munka végeztével, míg mások pihentek, ő olvasni tanult. Ekkor a Boldogságos, Szent Szűz megjelent neki és három betű megtanulásának fontosságára hívta fel a figyelmét. Az első, hogy szívének ártatlan tisztaságát őrizze meg, ami abban áll, hogy Istent mindenekfölött szeresse, a teremtményeket pedig csak Istenért és Istenben. A második, hogy ne zúgolódjék soha, ne is legyen türelmetlen, ha felebarátainak hibáit látja, hanem tűrje azt békességgel és imádkozzék értük. A harmadik, hogy naponként szabjon ki magának időt, amikor Krisztus szenvedéséről elmélkedik.
Három évnyi kitartó próbálkozás után bekerült a kolostorba, a legalantasabb munkákat is szívesen végezte és teljesítette a Szent Szűz kérését. Alamizsnát kért a szegényeknek, Krisztus szenvedéséről elmélkedett. Szelíd derültsége kedves volt és épületes, rosszat soha senkiről nem mondott, nem zúgolódott. A jóban mindvégig kitartott, mindenkivel jót akart tenni és tett is. A gyakori imádság, elmélkedések és a kitartó munka jellemezték életét 1497-ig.
- Leó pápa 1517-ben rendelte el tiszteletét, avatta boldoggá.
† Hallgass meg Uram minket, hogy kik boldog Veronika szűz emlékezetének örvendünk, jámbor ajtatossága által taníttassunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Január 14.
Szent Hilár püspök, hitvalló és egyháztanító
Az egyháztörténelem nagy alakjai közé soroljuk, akit Isten arra választott, hogy gondviselésének eszköze legyen az emberek számára. Az Aurisz- féle eretnekség ellen jóformán egymaga szállt szembe, ébersége, tudománya, lelki erőssége által védte az Anyaszentegyházat. A püspöki szelídség és kegyesség, és a bajnoki bátorság egyesült benne. Az Aurius -féle eretnek tanokkal szemben Szent Hilár lépett fel a teljes Szentháromság nevében.
Poitiers városában született, jómódú családban. Ifjúságát a tudományoknak szentelte, francia és olasz iskolákban is tanult, de még nem tudta, mire használja tudását. Megházasodott ifjú tudósként leány gyermeke született, Ábra. Erényei és tudománya ismeretes volt a poitiersi nép előtt és püspöknek választották. Attól kezdve teljes megtartóztatásban élt a házassági életet illetően. Nehéz dolga volt az egyházban, mert a világi életben az eretnek tanokat hívő és követő Konstancz császár uralkodott, aki csak az Auris- féle tévtanokat védte és követte, az egyházban is ezt akarta érvényesíteni. Szent Hilár ennek nem hódolt be, a császárnak mély hittel, szelídséggel, de szabadon és egyenesen írta meg, hogy ne nyugtalanítsa a híveket eretnek tanokkal, ne erőszakoljon rájuk olyan tanítást, ami a kinyilatkoztatással ellenkezik. A császár haragja Szent Hilár számára 556-ban számkivetést eredményezett. A száműzetésben többször találkozott, beszélgetett eretnekekkel, akik belátták, hogy a katolikusoknak műveltségük és tudományuk is van, és sokan közeledtek Szent Hilár felé. Száműzetésben írta XII. könyvét a Szentháromságról, amelyben a kinyilatkoztatáson alapuló tanítást fogalmazza meg. Ezt a francia püspökhöz is elküldte. Konstancz császárhoz többször folyamodott levélben, hogy népe közé visszaengedje, sikertelenül. 359-ben részt vett a keletiek szeleucziai zsinatán, ahol figyelmeztetett az eretnekek cselszövéseire. A keleti eretnekek megkedvelték és a császárt hódító hadjárattal fenyegették. 360-ban Hilár visszatérhetett hazájába. Zsinatokat tartott, prédikált, könyvet írt, hogy a hitükben megingottakat az Istenhitre visszaterelje.
368-ban halt meg, ereklyéit Isten sok csodával kötötte össze. Szent Mártont (korábbi fiatal katonatisztet) ő indította el a papi pályán. Felesége és leánya a püspökké avatás után apáca lett, a száműzetésben nehéz döntés volt számára a családja elhagyása, de püspöki kötelességének engedelmeskedett, leányának az Isteni jegyességet ajánlotta.
1851-ben IX. Pius pápa az egyház doktorai közé fogadta.
† Úr Isten, ki Szent Hilárt arra rendelted, hogy népedet az örök életre tanítsa: add, könyörgünk, hogy ki tanítónk volt e földön, legyen közbenjárónk a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Úgy legyen.
Január 15.
Remete Szent Pál
228-ban született Egyiptom Alsó- Thebais nevű tartományában. Szülei keresztényi istenfélelemben nevelték, görög és egyiptomi tudományokkal ismertették meg. 16 éves korára árván maradt. Akkor Pált a nagynénje vette magához, kinek férje Pál vagyonára szert tenni szeretett volna. Pál a keresztényüldözés elől a sivatagba vándorolt, míg egy hegy alá nem ért, amelynek lábánál egy barlangot talált, amely bejáratát egy nagy szikladarab zárta le. Elgördítve a szikladarabot egy tágas üreget talált, amelybe besütött a nap és pálmalevelek adtak árnyékot, a barlangban tiszta vizű forrás csillogott. Ezen a helyen élt, hová Isten által vezettetett, szabad akaratából teljes magányban 250- 340-ig, 90 évet. Ruhája elfoszlott, pálmalevélből szőtt magának újat, pálmagyümölcsöt evett és a barlang vizéből ivott. Hollétét Istenen kívül senki sem tudta, a világ nagy eseményei, az üldöztetések megszűnése, a kereszténység szabadsága, a nagy zsinatok eseményei mind ismeretlenek voltak előtte. Egyszerű életét leginkább imádkozásban, elmélkedésben töltötte. Életének utolsó hatvan évében, mint korábban Illés prófétának, egy holló naponta egy darab kenyeret hozott. 113 éves korában, amikor már 90 éve tartózkodott a pusztában, felkereste őt a 90 éves Szent Antal remete. Szent Antal mesélte el a 90 év remeteség minden nagyvilági történését. Beszélgetésükkor megjelent a holló és egy egész kenyeret vitt nekik. Másnap Pál elbeszélte Antalnak, hogyan ígérte meg Isten neki Antal érkezését, és azt, hogy hamarosan meg fog halni. Megkérte Antalt, hogy hozza el neki Athanáztól kapott köntösét, abban temesse majd el. Visszaútján Antal a köpennyel, angyalok, apostolok és próféták seregében látta Pált az ég felé emelkedni. Pál holttestét a barlangban térdelve, kiterjesztett karokkal és az égre emelt fővel találta, mintha élt volna. Antal a köpenybe burkolva temette el Pált a barlangban.
Szent Pál ereklyéi a világban több helyen megtalálhatók, többek között Franciaországban, Velencében, Konstantinápolyban, Magyarországon is (a Nagy Lajos alapította Mária- Nosztrai zárdában).
† Úr Isten, ki hitvallódnak, Szent Pál remetének emlékünnepével megörvendeztetsz, add, hogy kiről megemlékezünk, cselekedeteit is utánozni iparkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Úgy legyen.
Január 16.
Szent Marcell pápa és vértanu
Vértanúnak nevezik, de nem erőszakos halállal halt meg, de sokat szenvedett a keresztény hit állhatatos vallásáért. 308-ban választották pápának. A megtértek megkeresztelésére, a bűnösök kihallgatására a városban 25 papi állomást rendelt el, és azokra papokat szentelt fel. Azok iránt, akik az üldözések alatt Krisztust megtagadták, hogy elkerüljék a kínzásokat, szigorú volt. A fegyelmet erősen megkövetelte. Azok a császárnál feladták őt, a császár száműzetésbe küldte és kötelezte, hogy mondjon le hitéről. Mivel erre nem volt hajlandó, a császár a császári istállóba küldte cselédnek. Kilenc hónap múlva egyházi férfiak által kiszabadult, istenfélő Luczinának házába ment, ahol titokban a keresztények istentiszteletet tartottak. Amikor a császár erről értesült, Marcellt ismét istállói munkára ítélte, ahol meg is halt.
Az ő élete, hite arra tanít, hogy a szent kötelesség teljesítése és a hitünk megvallása miatt üldöztetni dicsőség. Erre készen kell lenni annak, aki Krisztus tanítványa. Krisztus követőinek osztályrésze a kereszt, a szenvedés és a vigasztalás is. Vegyük fel tehát keresztünket, tagadjuk meg önmagunkat és kövessük Krisztust.
† Hallgasd meg Uram, kegyelmesen népednek könyörgését, hogy szent vértanudnak, Marcell pápának, érdemei által segíttessünk, kik az ő szenvedéséről örömmel megemlékezünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Úgy legyen.