NAGYBOLDOGASSZONY RÓMAI KATOLIKUS GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Advent

Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés.
Az egyházi év első része, a karácsonyt előkészítő időszak. A mai római liturgiában a december 25. előtti 4 vasárnap és a közéjük eső 18-24 hétköznap. A 4. században a gallikán liturgia területén alakult ki. Akkor még vízkeresztkor kereszteltek, a keresztelésre szóló 3 hetes előkészületi idő volt. Az 5. században december 25. előtérbe került, és az advent átkerült karácsony elé és megnyúlt: 6 hetes lett (Szent Márton napjától december 24-ig tartott). Róma az 5. században, valószínűleg Szent Simplicius pápa idejében fogadta be 4 vasárnapos változatában. Alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása volt. Az írországi ktori liturgiában az advent az ítéletre érkező Krisztus várásával gazdagodott, és ezt hozták magukkal az ír misszionáriusok. A kk-ban a 4 vasárnap további jelentéssel bővült, az Úr 4 eljövetelét állítja szemünk elé: először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor jön el, és készülni kell az eljövetelére. Az advent kiemelkedő napjai a 3., Gaudete vasárnap és a december 17-24. közötti hét. Az Úr eljövetelére bűnbánó lélekkel készülünk, régebben ezért az advent böjti idő volt. Keleten november 15-től, a gallikán liturgia területén november 11-től (Márton napi lúd) böjtöltek. A latin egyház egyéb területein csak hús- és tejterméktilalom volt. Az Osztrák- Magyar Monarchia területére XIV. Kelemen 1774-ben csak a szerdai, pénteki és szombati szigorú böjtöt írta elő, ami 1918-ig volt érvényben. 1956-ig 24-e, karácsony vigíliája volt szigorú böjti nap.

 

Adventi népszokások

 Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás hagyományőrzőbb vidékeken még a 20. sz. közepén is szokásban volt az idősebbek körében. A legutóbbi évtizedekig kerülték az adventi időszak alatt a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak. Ilyenkor számos kocsmában csak utasokat szolgáltak ki. Az advent hagyományos vallásos alaphangulatát Közép-Európa szerte a hajnali mise, a roráte jelenti. Sok helyütt szokás volt, hogy a gyermekek énekszóval, csengetéssel költögették a híveket, hogy a szentmisére odaérjenek. A rorátéhoz nagyszámú hiedelem és mágikus eljárás is fűződik. Az adventi időszak jellegzetes hagyományai közé tartoznak az adventölés (kántálás) és a szálláskeresés. Ugyancsak erre az időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca). Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos mágikus népi szokáshagyományának nagy részén érezteti hatását. A legújabb kor adventi szimbóluma az adventi koszorú. 1840-ben J. H. Wichern evangélikus lelkész imatermében felfüggesztett egy szekérkereket, és rajta minden nap egy gyertyával többet gyújtott meg, és a falakat fenyőgallyal díszítette. Később a kereket koszorúvá alakították a köréje font fenyőgallyakkal. 1930-40 körül katolikus körökben is terjedni kezdett. Egy másik ilyen szimbólum (Iz 11,1 alapján) a gyertyával díszített gyökér életfa jelentéssel.

Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.

 

Egyházi év (Liturgikus év)

Az egyházi év az üdvösségtörténeti események ünneplését jelenti advent 1. vasárnapjától kezdődően Krisztus király ünnepéig. Az egyházi naptár a szentek emlékezetének ünneplésére vonatkozik és januártól decemberig tart. Az egyházi év és a naptár kiegészítik egymást, az ünneplés kettős módon történik tehát, az üdvösségtörténeti események ünneplésével és a szentek emlékünneplésében. A kettő együtt az egyházi év teljes liturgikus ünneplése. A II. vatikáni zsinat szerint az egyház feladatának tekinti, hogy az üdvösség művét szent megemlékezéssel megünnepelje. Ez úgy történik, hogy az egyház a hívők számára a megváltás misztériumait minden időben bizonyos módon jelenlévő valósággá teszi, és mindazokat, akik bekapcsolódnak, az üdvösség kegyelmével betölti. Az egyházi év középpontja a mysterium paschale, Urunk húsvéti eseménye. Krisztus önátadása és haláláig tartó engedelmessége továbbélő valóság a megdicsőült Istenemberben. Isten üdvözítő terve az, hogy ebben minden embert részesítsen. Valahányszor a liturgia ünneplésében az ember hittel és szeretettel megnyílik Isten üdvözítő felkínálása számára, ott a mysterium paschale hatékony és gyümölcsöző. A liturgikus év ünneplésének középpontja mindig a szentmise közös ünneplése, amelyben a megváltás szimbólumokban történik meg, de a valósága szerint jelen van Krisztus és működik. A szentek ünneplésénél is az egy és oszthatatlan Krisztus- misztériumot ünnepeljük, de a szentek élettörténeteiben Krisztus gazdagságának csak egy-egy részlete, egy-egy vonása jelenik meg. 

Az egyházi év középpontja a Húsvét, Krisztus megváltó tettének ünneplése, ez jelenik meg a teljes liturgikus év folyamán.

Ünnepeljük

  • a vasárnapokban: feltámadást hitben, eljövetelt reményben, összejövetelt a szeretetben
  • húsvét ünnepén: Krisztus kínszenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának ünnepét
  • az egész év folyamán: Karácsonykor a Fiú megtestesülését és az üdvösség húsvéti művében való beteljesülését; Mennybemenetelkor az Üdvözítő húsvéti halálának és feltámadásnak mennyei megdicsőülését; Pünkösdkor a Szentlélek eljövetele mellett a Megváltó kegyelmeinek kiáradását a Szentlélek által; valamint Szűz Máriát és a Szenteket is úgy ünnepeljük, mint Krisztus húsvéti győzelmének tanúit és kegyelmének gyümölcseit

A húsvét tehát nemcsak a feltámadás, hanem az egész megváltás művének csúcsa és minden vasárnap ennek a visszatérő ünneplése.

A liturgikus év során megkülönböztetünk két nagy egységet, a megtestesülés karácsonyi ünnepkörét és a megváltás húsvéti ünnepkörét. A karácsonyt az adventi és karácsonyi időszak, a húsvétot a nagyböjti és húsvéti időszak foglalja magába és öleli körül. A két ünnepkörön kívüli 33-34 vasárnap az évközi idő.

Az egyházi év tagolódása: (lásd ábra)

  1. A húsvéti szent háromnap: nagycsütörtök estétől húsvét vasárnapig
  2. A húsvéti idő: húsvét vasárnaptól pünkösd vasárnapig
  3. A nagyböjti idő: hamvazószerdától nagycsütörtök délig
  4. A karácsonyi idő: karácsony vigíliájától vízkereszt utáni vasárnapig
  5. Az adventi idő: karácsony előtti 4. vasárnaptól december 24. délig
  6. Az évközi idő: 33-34 vasárnap a karácsonyi és húsvéti idő után

Felhasznált irodalom:

Várnagy Antal: Liturgika. Lámpás kiadó, 1993

Magyar Katolikus Lexikon

arcanum.com

Országos Széchenyi Könyvtár

július 2024

MO
TU
WE
TH
FR
Szo
SU
1
2
3
4
5
6
7
Események július

1

Események július

2

No Events
Események július

3

No Events
Események július

4

No Events
Események július

5

No Events
Események július

6

No Events
Események július

7

No Events
8
9
10
11
12
13
14
Események július

8

No Events
Események július

9

No Events
Események július

10

No Events
Események július

11

No Events
Események július

12

No Events
Események július

13

No Events
Események július

14

No Events
15
16
17
18
19
20
21
Események július

15

No Events
Események július

16

No Events
Események július

17

No Events
Események július

18

No Events
Események július

19

No Events
Események július

20

No Events
Események július

21

No Events
22
23
24
25
26
27
28
Események július

22

No Events
Események július

23

No Events
Események július

24

No Events
Események július

25

No Events
Események július

26

No Events
Események július

27

No Events
Események július

28

No Events
29
30
31
1
2
3
4
Események július

29

No Events
Események július

30

No Events
Események július

31

No Events